Bárczi Ecseri út 3.
1097 Budapest, Ecseri út. 3. sz. alatt található az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar épület együttese, több épületet magába foglaló komplexum ami látszólag akadálymentes, de a részleteket csak bent lehet megtapasztalni a képmutató egyénekkel együtt.
1097 Budapest Ecseri út 3. sz. alatti épület bejárata
1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
2. § 9. pont alapján az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar épülete közhasználatú építmény
olyan építmény (építményrész), amely
– a település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és
– használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható (pl. alap-, közép-, felsőfokú oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, művelődési, sport, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, szolgáltatási célú építmények mindenki által használható részei), továbbá
– használata meghatározott esetekben kötelező, illetve elkerülhetetlen (pl. a közigazgatás, igazságszolgáltatás, ügyészség építményeinek mindenki által használható részei), valamint, amelyet
– törvény vagy kormányrendelet közhasználatúként határoz meg.
Az épületben működik az ELTE könyvtári hálózatában tartozó KARI KÖNYVTÁR ÉS GYÓGYPEDAGÓGIA-TÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY amit szabadon látogathat bárki, dr. Papp Gabriella dékán eddig nem merte leírni senkinek, hogy ki van tiltva az épületből.
Az épületben működik az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Továbbképző Központ is („A” épület 2. emelet) ahova ha papír alapú levelet viszel nem tilthatnak ki jogszerűen és nem kell megijedni a bunkó biztonsági őrtől sem, akinek csak a szája nagy, az ordításon és alkalmi káromkodáson kívül nincs más eszköz a kezében. A biztonsági őrrel közölni kell, hogy 5 évig terjedő időszakra kaphat csíkos egyenruhát és naponta három alkalommal egyen kosztot, ha testi erőszakot próbál meg alkalmazni fogyatékosággal élővel szemben.
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről
65. § (1) A lépcsőfok méreteit a „2 m+sz = 60-64 cm” összefüggés alapján kell meghatározni [m = a fokmagasság cm-ben, sz = a fokszélesség (belépőszélesség) cm-ben, a járóvonalon mérve].
(2) A lépcsőfok magassága (m)
a) általános esetben 17 cm-nél,
b) közhasználatú építményben az akadálymentes használatú lépcső esetén 15 cm-nél nagyobb nem lehet.
(3) A lakáson vagy üdülőegységen belüli, továbbá az időszakos használatú építményszint (pl. tetőtér), vagy üzemi berendezés megközelítésére szolgáló lépcső fokmagassága legfeljebb 20 cm lehet.
(4) A közhasználatú építményben az akadálymentes használatra szolgáló lépcsőfokokat homloklappal és orr nélküli járólappal kell kialakítani annak érdekében, hogy a lábfej ne akadjon meg. Az első és az utolsó lépcsőfokot jelölni kell.
66. § (2) Akadálymentes közlekedéshez a lejtőt és a rámpát úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy
a) a legfeljebb 17 cm-es szintkülönbség áthidalásához legfeljebb 8%-os (1:12) lejtésű legyen,
b) a 17 cm-nél nagyobb szintkülönbség áthidalásához legfeljebb 5%-os (1:20) lejtésű legyen,
c) egy lejtőkar, rámpakar legfeljebb 0,45 m szintkülönbséget hidaljon át,
d) a lejtőkar, rámpakar indulásánál és érkezésénél legalább 1,50 m átmérőjű vízszintes szabad terület biztosított legyen,
1097 Bp, Ecseri út 3. csendes kabin bejárata
Padlók
61. § (4) Akadálymentes használatnál a meglévő közhasználatú építmény esetében a 20 mm-nél magasabb küszöböt lejtős kialakítással kell ellátni.
Felvonó, mozgólépcső, mozgójárda
82. § (1) Az építményeket a rendeltetési céljuknak és a biztonságos használhatóságuknak megfelelő számú, elhelyezkedésű és műszaki tulajdonságú felvonóval kell tervezni és megvalósítani….
(2) b) minden, egynél több használati szintet tartalmazó olyan épületben, önálló rendeltetési egységben, amelyben az azt rendeltetésszerűen használó fogyatékos személyek az akadálymentesen megközelíthető bejárati szintről az egyéb szinteket a lépcsőn nem képesek elérni vagy elhagyni, és az akadálymentes megközelítésre más lehetőség nincs.
(4) A többszintes közhasználatú építményt úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy legalább egy olyan méretű, kialakítású felvonót kell létesíteni, amely a fogyatékos személyek által is használható. Az akadálymentes használathoz biztosítani kell
a) a felvonók lépcső nélküli elérhetőségét,
b) a felvonó-aknaajtók előterében legalább 1,50 x 1,50 m szabad méretet,
c) a felvonó vezérlő és jelző elemek elhelyezését megfelelő nagyságban és magasságban kontrasztos kialakítással,
d) fogyatékos személyek számára az emeletek akusztikus jelzését és tapintással olvasható emeletszámozást, vizuális jelzést.
(Nem hallottam, hogy a lift beszélt volna, nem mondta be melyik emelten áll vagy melyik emeltet következik, pedig a „B” épületben 2021. évben telepített lift található.)
(5) A közhasználatú építmény és az (1) bekezdés szerinti terület akadálymentes használatához nemektől független, kerekesszéket és más segédeszközt használó személyek részére alkalmas illemhelyet kell létesíteni, amelyek számát a tervezési programban rögzíteni kell. Az akadálymentes használat céljára szolgáló illemhely méretének, berendezési tárgyai elhelyezésének és kialakításának biztosítania kell a rendeltetésszerű használatos a WC-csésze minimum három módon (szemből, oldalról, átlósan-szemből) történő megközelíthetőségét, valamint a helyiségben a kerekesszékkel történő 360°-os megfordulást. Az akadálymentes használatra alkalmas illemhely is beszámít a (3) bekezdés szerint megvalósítandó mennyiségbe.
Üzenetküldés: ITT
