Siketvak, eszközök

Siketvak, eszközök

Még fejlesztési időszakban páros lábbal kirúgásra került a SVOE = Siketvakok Országos Egyesülete az alábbi színvonalú szolgáltatás miatt. Akármilyen címeres, állami plecsnivel rendelkező „szakemberük” van Királyhidi Dorottya személyében, ő teljesen alkalmatlan az együttműködésre, ezért a fejlesztési munka egy része külföldre került.

siketvak eszköz

siketvak eszköz


KBV-AJBH-331/2023 számon közérdekű bejelentés került benyújtásra, amire az alábbi válasz részlet érkezett.

„Köszönöm, hogy megtisztelt a bizalmával és a hallás- és látássérült emberek társadalmi integrációját támogató eszközökkel/módszerekkel kapcsolatos beadványát a közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében 2023. augusztus 14-én rögzítette. Beadványában megírta, hogy amennyiben az illetékes minisztérium érdeklődik a hallás- és látássérült emberek társadalmi integrációját nonprofit módon támogató – Magyarországon nem elérhető – eszközök és módszerek megismerése iránt, úgy az erre irányuló szándékot tartalmazó válaszlevelet, valamint az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar vezetőjének erről szóló szakmai együttműködési nyilatkozatát egyaránt, írásban, magyar és angol nyelven küldje meg.”

„Tájékoztatom, hogy a hallás- és látássérült emberek társadalmi integrációját támogató eszközök és módszerek bemutatása érdekében közvetlenül és személyesen az illetékes minisztériumhoz azaz, a Belügyminisztériumhoz fordulhat.”


A külföldi fejlesztő partnerrel történt egyeztetés után a minisztérium helyett a Vakok és Gyengénlátók Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesület lesz a kijelölt partner, akikkel együtt kell dolgozni ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karnak.

Az eszköz nem életviteli célokat szolgál, hanem munkaeszköz, egyedi speciális infokommunikációs akadálymentesítéssel ipari gépeken, amelyeken el kell felejteni az https://infoalap.hu szoftvereit, mert egyiket sem lehet telepíteni.

A felhasználói kör jellemzően nagyothalló (siket) és kisebb-nagyobb mértékben látássérült lehet, aki magas nyelvi szinten használja a magyar nyelvet, illetve olyan hallókészüléket vagy cochleáris implantátumot használ ami direkt rádiós kapcsolattal rendelkezik. (MT/T program, minden indukciós hurok alkalmazás kizáró tényező.)

dr. Papp Gabriella dékán biztosítja a kettős végzettséggel (hallás – látás szakos) rendelkező szakembert és tettekben bizonyítja, hogy „Karunk elismert munkát folytat fogyatékossággal élő személyek segítéséért.” A kettős végzettséggel rendelkező szakember feladata a 63/2021. (XII. 29.) ITM rendelet 1. melléklet 2. pontjában van részletesen leírva.

Tekintettel arra, hogy ipari környezetben történik az eszközök használata, ezért csak minősített alkatrészekből egységből történik az infokommunikációs akadálymentesítés a munkaadó, a munkavédelmi és foglalkozás egészségügyi szakember bevonásával. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar vezetőségének a feladata és felelőssége, hogy felkeresésre kerülnek Győrben és környékén a helyi munkaadókat, akik nyitottak a siketvak emberek foglalkoztatására.

Milyen munkaadókat érdemes megkeresni? Elsősorban azokat, ahol egyedi építésű gépekkel dolgoznak illetve jelentős manuális munkát kell végezni a termékek előállítása érdekében. Legyen kreatív dr. Papp Gabriella dékán asszony és csapata, vegyék fel a nyúl cipőt és kopogtassanak be IDE …. győri ipari parkba ahol sok szeretettel várják 🙂

Ha talált olyan vállalkozást, akik … IDE kattintva lehet üzenni, kizárólag a vállalkozás képviselőjének és várjon türelemmel. 


7.1.2.2. Hallássérültek pedagógiája szakirányon:

a) tudása 

– Ismeri a hallássérüléssel kapcsolatos emberi jogi és orvosi megközelítéseket, ezek érvrendszerét és történeti kialakulását.

– Korszerű ismeretei vannak a hallássérülés etiológiája, epidemiológiája, tüneti képe, pszichológiai háttere és ellátása kapcsán.

– Ismeri a hallássérüléssel kapcsolatos tevékenységeket, és az azokat meghatározó jogi és szakmai dokumentumokat.

– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a hallássérülés korszerű diagnosztikájáról, a segédeszköz ellátás folyamatosan korszerűsödő gyakorlatáról.

– Ismeri a gyógypedagógiai felmérés területeit, annak speciális eljárásait hallássérült személyek esetében.

– Ismeri a hallássérült személyek heterogén szükségleteihez igazodó fejlesztő, oktatási-nevelési és terápiás eljárásokat.

Átfogó ismeretekkel rendelkezik a hallássérült személyek által használható infokommunikációs technológiák nyújtotta lehetőségekről. Ismeri az egyenlő esélyű hozzáférés és az észszerű alkalmazkodás elveit hallássérült személyekkel végzett mindennapi tevékenysége során.

– Felismeri a leggyakoribb, a hallássérülés mellé társuló zavarokat, ismeri azok kompenzálását, terápiáját, vagy képes abban a társszakmák segítségét kérni.

– Ismeri a hallássérült személyek ellátórendszerét, a megfelelő célzott fejlesztő, nevelő, oktató, habilitációs-rehabilitációs gyógypedagógiai ellátás eljárásait, módszereit, eszközrendszerét.

– Ismeri a hallássérüléssel kapcsolatos hazai és nemzetközi szakirodalmat.

b) képességei

– Eligazodik a hallássérüléssel kapcsolatos hazai és nemzetközi dokumentumokban, ezek változását képes követni. Képes alakítani saját szakmai és társadalmi szerepvállalását.

Ismereteit a hallássérült személyek szükségleteit, képességeit és igényeit figyelembe véve használja fel a gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós, habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása során.

– Felkészült a hallássérült személyek differenciált nyelvi szükségleteinek felismerésére, képes ehhez alkalmazkodva megfelelő támogatást biztosítani.

A hallássérült gyermek vagy felnőtt, vagy ezek csoportjának szükségletei és képességei, valamint a hallássérüléssel kapcsolatos pedagógiai, pszichológiai és módszertani ismeretei alapján a gyógypedagógiai folyamatot differenciáltan, egyénre szabottan megtervezi, irányítja, elemzi és értékeli.

– Kiválasztja a megfelelő tanulásszervezési eljárásokat, a hallássérült személyek életkori, egyéni és csoport sajátosságoknak megfelelő kommunikációs stratégiákat, módszereket alkalmazza.

Képes a hallássérült gyermekek, fiatalok és felnőttek speciális nevelési, fejlesztési szükségleteinek megállapítására, objektív felmérésen alapuló fejlesztési tervek kidolgozására, meghatározva a megfelelő nevelési, oktatási, fejlesztési célokat, tartalmakat, folyamatokat.

– Gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós, habilitációs és rehabilitációs feladatait képes a hallássérült gyermekkel vagy felnőttel, illetve a nevelésben, ellátásban, gondozásban, támogatásban érintett partnerekkel együttműködésben ellátni.

– Képes az egészségügyi, korai fejlesztési, nevelési-oktatási, valamint szociális intézményekben a fejlesztő tevékenység területeinek és eszközeinek meghatározására.

– Szakmai irányítás mellett a hallássérüléssel, a hallássérült személyekkel, illetve a felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos vizsgálati, kutatási részfeladatokat végez.


7.1.2.3. Látássérültek pedagógiája szakirányon: 

a) tudása

– Ismeri a különböző életkorú és látásteljesítményű látássérült személyek eltérő igényeit, rendelkezik a látássérült személyek kognitív, személyes és szociális kompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges alapvető szaktudományos és módszertani ismeretekkel.

– Ismeri a látássérülés különböző hazai és külföldi definícióit, gyógypedagógiai és funkcionális felosztását.

– Ismeri a látássérülés életkorspecifikus kórokait, prevalenciáját és az incidencia változásait hazai és világviszonylatban is.

– Ismeri a szembetegségek funkcionális kihatásait.

– Ismeretekkel rendelkezik a korszerű orvosi kezelések és optikai korrekciók  lehetőségeiről és ezek elérhetőségéről.

– Ismeri a funkcionális és pedagógiai látásvizsgálat jelentőségét, a különböző életkorokban alkalmazott menetét, módszereit és eszközeit.

– Ismeri a korszerű látásjavító optikai és elektronikus eszközöket, ezek hozzáférhetőségét.

– Ismeretekkel rendelkezik a látássérülés pszichológiai és szociális hatásairól.

– Ismeri a látássérült személyek számára kifejlesztett pszichodiagnosztikai módszereket és eszközöket.

– Ismeri a látássérült személyekkel végzendő gyógypedagógiai tevékenységeket és ezek színtereit.

– Ismeri a látássérült személyek ellátó rendszerét, a látássérült személyek korai fejlesztésével, óvodai nevelésével, iskolai nevelésével és oktatásával, valamint az elemi rehabilitációval kapcsolatos jogszabályokat, hazai és nemzetközi dokumentumokat.

– Korszerű, átfogó és specializált ismeretekkel rendelkezik a látássérült gyermekek korai fejlesztéséről, a súlyos fokban látássérült (vak) tanulók, a gyengénlátó, aliglátó tanulók igényeiről, fejlesztésük, oktatásuk és nevelésük színtereiről, módszereiről és eszközeiről, a terápiás eljárásokról.

Korszerű, átfogó és specializált ismeretekkel rendelkezik a látássérült felnőttek elemi rehabilitációjáról, módszereiről, eszközeiről, a terápiás eljárásokról, a speciális megsegítés szervezeti formáiról és tartalmi jellemzőiről.

– Korszerű, átfogó és speciális ismeretekkel rendelkezik az időskorú látássérült személyek megsegítésének tartalmi jellemzőiről és lehetőségeiről.

– Korszerű, átfogó és specializált ismeretekkel rendelkezik a halmozottan fogyatékos látássérült személyek sajátos igényeiről, fejlesztésük, oktatásuk és nevelésük színtereiről, módszereiről és eszközeiről, a terápiás eljárásokról.

– Ismeri az egyéni fejlesztési terv jelentőségét, elkészítésének lépéseit.

– Felismeri a leggyakoribb társuló zavarokat, ismeri azok kezelését, vagy képes abban a társszakmák segítségét kérni.

– Ismeri az integráltan tanuló látássérült tanulók helyzetét, tisztában van a sikeres integráció, inklúzió feltételeivel, ismeri a gyógypedagógus kompetenciáit, az utazótanár szerepét, feladatait, a többségi pedagógussal történő kapcsolattartás lehetőségeit.

– Ismeri a látássérült személyek heterogén szükségleteihez igazodó fejlesztő, oktatási-nevelési és terápiás eljárásokat.

– Ismeri a környezeti adaptáció jelentőségét, lehetőségeit, kivitelezését, az egyenlő esélyű hozzáférés elvét és speciális alkalmazását saját szakirányán, az infokommunikációs akadálymentesítés látássérülés-specifikus eszközeit.

– Ismeri a látássérült személyek érdekvédelmi és egyéb civil szervezeteit, azok feladatait.

– Ismeri a látássérüléssel kapcsolatos hazai és nemzetközi szakirodalmat.

b) képességei

– Ismereteit képes felhasználni a különböző életkorú és látásteljesítményű látássérült személyek szükségleteit, képességeit és igényeit figyelembe véve, a gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós, habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása során.

– Képes a látássérülés több szempontú definiálására, a látássérült személy látásteljesítményét funkcionális szempontból közelíti meg és értelmezi.

– A látássérüléssel kapcsolatos orvosi diagnózisokat értelmezni tudja, melyek alapján a funkcionális szempontokat figyelembe véve megfelelő környezetet biztosít a látássérült személy vagy csoport számára.

– Különböző életkorú és társuló sérüléssel élő személyeknél komplex funkcionális látásvizsgálatot végez, a vizsgálat alapján kiválasztja a megfelelő látásjavító eszközöket, és megtanítja használatukat.

– A látássérült személyhez a látássérülésre vonatkozó pszichológiai ismereteinek megfelelően közelít, a fejlesztési, nevelési, oktatási, habilitációs és rehabilitációs munkájába pszichológiai ismereteit beépíti.

– Megfelelő célzott fejlesztő, nevelő, oktató, rehabilitációs gyógypedagógiai ellátást biztosít.

– Meghatározza a korai fejlesztési, nevelési-oktatási, valamint rehabilitációs intézményekben a fejlesztő tevékenység területeit és eszközeit.

– Alkalmazza a korai fejlesztés módszereit, eszközeit, a speciális óvodai és iskolai készségfejlesztés elemeit, az elemi rehabilitáció elméleti és gyakorlati ismereteit.

– A rehabilitációs lehetőségeket és az életminőséget támogató gyógypedagógiai fejlesztési, terápiás, prevenciós, habilitációs és rehabilitációs feladatait a látássérült kliens szükségleteit, képességeit és igényeit figyelembe véve látja el.

– Felméri a látássérült személy, csoport heterogén kommunikációs, tanulási és egyéb, az életminőséget meghatározó szükségleteit, kommunikációs technikákat tanít, komplex fejlesztést végez.

– Képes a felnőtt halmozottan fogyatékos látássérült személyek habilitációs-rehabilitációs foglalkoztatásának megtervezésére, kivitelezésére.

– Képes megfigyelést és esetelemzést végezni integráltan tanuló látássérült tanuló helyzetéről és az integráció minőségéről a pedagógiai munka, a képességfejlesztés, a szociális inklúzió és a speciális eszközellátottság figyelembe vételével.

– Képes megfelelő szakmai kapcsolatot kialakítani és ápolni a befogadó intézmény munkatársaival.

– Megtervezi a látássérült személyek számára megfelelő fejlesztő, oktatási-nevelési és terápiás eljárásokat, kiválasztja az adekvát módszereket és eszközöket.

Kiválasztja a tanuláshoz szükséges megfelelő adaptációs technikákat és ezek használatát megtanítja, a környezetet a látássérült személyek igényeinek megfelelően adaptálja, kiválasztja a látássérült személy számára és a tevékenységhez igazodva a korszerű infokommunikációs eszközöket.

– Képes a látássérült személy és családja számára az érdekvédelemmel és a civil szervezetekkel kapcsolatos adekvát információ-átadásra.

– Képes szakmai irányítás mellett a látássérüléssel, a látássérült személyekkel, illetve a felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos vizsgálati, kutatási részfeladatokat végezni.


Üzenet küldés: ITT

Hozzászólások lezárva.

  • Dr. habil. Papp Gabriella dékán 2023.03.31. napon kelt levelében kifejtette, hogy „…. az intézményünket, képzésünket, oktatóinkat érintő sértő tartalmakat az internetről távolítsa el és a jövőben ilyenek közlésétől tartózkodjon, ellenkező esetben a szükséges jogi lépéseket megtesszük.” írta a kedves pecsétes levelében.

  • Dr. habil. Papp Gabriella, dékán

    Dr. habil. Papp Gabriella, dékán

    Dr. habil. Papp Gabriella, dékán